Kémiai Elemek Régi Magyar Neve — Kémiai Elemek Régi Magyar Neuve Et Occasion
KÉMIAI ELEMEK VEGYJELEI A fontosabb elemek latin nevét és a rendszámokat is megadom.
Teljes
- Diesel üzemanyag szivattyú hiba jelei film
- Kémiai elemek régi magyar neve de
- Kémiai elem - Wikiwand
- Kémiai elemek régi magyar neve hd
- Pedagógiai és családsegítő munkatárs + Gyermekpszichológiai konzulens tanfolyam Szegeden | OKJ képzések, tanfolyamok, felnőttképzés
- Xbox one kormány media markt
- Foglalkozás egészségügyi szakellátó hely 2016
- Kémiai elemek régi magyar neverland
- Erin watt igazán szerelem pdf.fr
- Instant család teljes film magyarul ingyenes
- Angol válogatott keret 2018 vb tv
- Nania Gyerekülés sokféle színben | Pepita.hu
A kémiai elemek kémiailag tovább már nem bontható, egyszerű anyagok ( kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra). Atommagjukban azonos számú protont tartalmaznak, tehát azonos rendszámú atomfajtákból felépülő tiszta kémiai anyagok. [1] Példák elemekre: szén, arany, oxigén. Jelenleg 118 különböző kémiai elemet ismerünk, közülük a Földön 94 található meg a természetben; ezeket természetes kémiai elemeknek hívjuk. A többit mesterséges úton állították elő; ezek a mesterséges kémiai elemek. Az elemek száma, a hipotetikus radioaktív elemekkel együtt, jelentősen nagyobb lehet, bár az atommag és a külső elektronhéjak stabilitása ennek felső határt szabhat. [2] A kémiai elemek a periódusos rendszerben vannak rendszerezve. Rendszám: A kémiai elemek rendszáma megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával. Így egyértelműen meghatározza a kémiai elem minőségét. A rendszám a vegyjel fölött található. [2] Vegyjel: A modern kémiai jelrendszer, melyet Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész fejlesztett ki.
Online
Magyar
Ezek az ún. tiszta elemek. Ide tartoznak: Be, F, Na, Al, P, Sc, Mn, Co, As, Y, Nb, Rh, I, Cs, Pr, Tb, Ho, Tm, Au, Bi. Érdekes, hogy ezek páratlan rendszámúak és tömegszámúak; kivétel a Be. A kémiai elemek fontos jellemzői a vegyérték, elektronegativitás, elektronkonfiguráció, elektronaffinitás, ionizációs energia, atomtömeg stb. Kémiai jellemük alapján a kémiai elemek feloszthatók nemfémekre (17), félfémekre (8) és fémekre. A kémiai elemek atomjai a csillagokban keletkeznek ( magfúzió), és egyik elem sem alakítható át kémiai úton egy másik elemmé. Így például nem készíthetünk aranyat valamelyik másik elemből (pl. fémből), ahogyan azt az alkímia művelői gondolták. A vegyületek többféle kémiai elem ionjaiból, atomjaiból épülnek fel. Például a konyhasó: NaCl, víz: H 2 O, mészkő: CaCO 3, metán: CH 4. Az elemek szisztematikus elnevezése szám név jel 0 nil n 1 un u 2 bi b 3 tri t 4 kvad q * 5 pent p 6 hex h 7 szept s 8 okt o 9 enn e * A q jel a latin quad rövidítése Bár a rendszám segítségével tetszőleges elemet jelölhetünk (például 120-as rendszámú elem), az újonnan felfedezett vagy még fel nem fedezett kémiai elemekre történő hivatkozások megkönnyítésére a IUPAC kidolgozta az elemek szisztematikus elnevezési rendszerét.
Video
A szisztematikus nevet csak addig lehet használni, amíg a IUPAC el nem fogadja a kémiai elem végleges nevét. Kapcsolódó szócikkek Izotóp Periódusos rendszer Kémiai elemek listája Kémiai elemek felfedezési dátum szerinti listája Kémiai elemek nevének etimológiája Transzurán elemek Jegyzetek További információk Kémiai elemek listája rendszámukkal, vegyjelükkel, nevük eredetével és természeti előfordulásukkal A magyar kémiai szaknyelv kialakulása (A cikk végén lista található a kémiai elemek régi magyar elnevezéseiről is) [1] Kémiai kislexikon, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980. Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85022897 GND: 4009874-6 BNF: cb11979075c KKT: 00562407 This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
[3] A nevet közvetlenül az elem rendszámából származtatjuk, a táblázatban szereplő számnévi gyököket használva (zárójelben a szám vegyjelben használt betűjele található). A számnévi gyökök egy része görög, más része latin eredetű, hogy ne legyenek köztük olyanok, amelyek egyforma betűvel kezdődnek. Az elem nevét úgy kapjuk, hogy a rendszám számjegyeinek sorrendjében összeolvassuk a szógyököket, és -ium végződést teszünk hozzá. Az egyszerűsítés és a jobb hangzás érdekében két kiegészítő szabály van: ha az -ium előtt i betű van, akkor azt elhagyjuk ( -bium és -trium, nem *-biium és *-triium) ha enn után nil következik, akkor az egyik n betű kiesik ( -ennil- és nem *-ennnil-) A vegyjel a nevet alkotó szógyökök jeléből áll, melyeket a gyökök sorrendjében állítunk össze. A vegyjel első betűje nagybetű. Példák: 119-es elem: 123-as elem: 137-es elem: un + un + enn + ium = un + bi + tr + ium = un + tri + szept + ium = ununennium (Uue) unbitrium (Ubt) untriszeptium (Uts) Megjegyzés: A fenti példák feltételezett elemek; 2020-as állapot szerint a legmagasabb rendszámú felfedezett elem a 118-as.
A vegyjel általában egy vagy két betűből áll, de az újonnan felfedezett elemeket 3 betűs ideiglenes vegyjellel jelölik, amit később neveznek el a IUPAC döntése alapján állandó néven. Egy betűből álló vegyjel például a K ( kálium), N ( nitrogén), O ( oxigén), stb., két betűből áll például a Ca ( kalcium), Mn ( mangán), Tc ( technécium), három betűből például az Uue ( ununennium), vagy az Ubn ( unbinilium). A vegyjelet mindig nagybetűvel kezdjük, de a következő karakterek, ha vannak, mindig kisbetűk. Noha az elemek nevei nyelvenként eltérhetnek, a vegyjelek nemzetközileg ismertek és azonosak, a IUPAC szabályai szerint. Az azonos protonszámú, de különböző neutronszámú atomok az izotópok. A protonszám és a neutronszám összege adja az izotóp tömegszámát. A legtöbb kémiai elem izotópok elegye, ezeket keverékelemek nek nevezzük. A hidrogénnek például három izotópja van: a könnyűhidrogén ( prócium): 1 H, a nehézhidrogén ( deutérium): 2 H és a radioaktív, szupernehéz hidrogén ( trícium): 3 H. Húsz olyan természetes kémiai elem létezik, amely csak egyetlen izotópból áll.