Bankok Piaci Részesedése Magyarországon 2017
- Bankok piaci részesedése magyarországon 2010 relatif
- Így osztotta fel egymás között 7 nagybank Magyarországot és a szomszédait - Portfolio.hu
Ráadásul mindenki máshogy osztályoz, van aki csak annyit közöl, hogy "ügyfélhitelek", nem egységes, hogy a legkisebb cégek, a mikrovállalkozások hitelei magán, vagy vállalati hitelekhez sorolódnak, van aki csak évente, más gyakrabban publikál, és akad olyan rendes tőzsdei intézmény, amelyik "gatyára levetkőzik", és még a vállalati hiteleken belül külön is közli a nagyvállalati, a kereskedelmi ingatlan és a kis- és középvállalati hitelekben elért részesedését. Számok, adatok Ami a számokat illeti, a 2018. év végi adatokból a következő sorrend rajzolódik ki: OTP UniCredit Raiffeisen KH MKB CIB Ám még a 2019-es évben is módosulhattak a helyezések. Az egyértelmű hazai piacvezető, az OTP érdekes dió, 1300 milliárd forintos vállalati hitelállományával piacvezető, de ő azon bankok egyike, ahol a lakossági hitelek állománya (2000 milliárd forint) meghaladja a vállalatit és a retail-piacon sokkal nagyobb a bank túlsúlya. A fordított helyzet igaz az MKB-ra, ahol háromszor több a vállalati hitel, mint a lakossági, vagy az UniCreditre, amely a vállalatoknál 12 százaléknál is nagyobb piaci súllyal bír (szinte eléri az OTP adatait), de a lakossági piac csak 4 százalékos tortája van.
Bankok piaci részesedése magyarországon 2010 relatif
- Bankok piaci részesedése magyarországon 2017
- Így osztotta fel egymás között 7 nagybank Magyarországot és a szomszédait - Portfolio.hu
- Bangkok piaci részesedése magyarországon 2017 online
- Bankok piaci részesedése magyarországon 2015 cpanel
Piaci részesedése egyébként a 33 bankból pont ugyanannyinak mérséklődött, mint amennyinek gyarapodott (16-16-nak), míg a Takarék Jelzálogbanké stagnált. Érdekes, hogy az első három helyet elfoglalók (OTP, K&H, UniCredit) mindegyike a mínuszosok között van, rajtuk kívül a top 10-ből csak az MKB és az állami tulajdonú fejlesztési bank, az MFB tortaszelete szűkült. A hazai bankok rangsora a mérlegfőösszegük alapján, millió forintban Rangsor Bank 2018 2017 Változás 2018/2017 (%) 1. OTP 8 506 188 7 771 882 9, 45 2. K&H 3 229 244 3 041 317 6, 18 3. UniCredit 3 051 294 2 838 889 7, 48 4. Erste 2 458 763 2 143 845 14, 69 5. Raiffeisen 2 409 761 2 172 339 10, 93 6. CIB 1 902 350 1 677 765 13, 39 7. MKB 1 858 629 2 051 028 -9, 38 8. MFB* 1 227 993 1 185 845 3, 55 9. Budapest Bank 1 221 685 1 024 725 19, 22 10. OTP Jelzálogbank 1 209 239 1 080 051 11, 96 11. Takarékbank* 1 165 183 840 790 38, 58 12. Eximbank* 973 577 939 777 3, 60 13. Takarék Kereskedelmi Bank* 543 895 466 089 16, 69 14. Merkantil 405 466 369 406 9, 76 15.
Egy átmeneti évet követően néhány kivételtől eltekintve ismét összehasonlíthatóvá váltak a hazai bankok főbb mutatói. Míg ugyanis tavaly csak 12-en készítették el a nemzetközi számviteli szabályok (angol elnevezésük rövidítésén: IFRS) szerint az egyedi – tehát az érdekeltségeiket figyelembe nem vevő, azaz nem konszolidált – előző évi adataikat, addig az idén már csak heten tették közzé a magyar számviteli szabályok alapján összeállított 2018-as beszámolójukat a törvényben előírt május 31-ei határidőig. Mivel köztük vannak viszonylag "nagyobb halak", mint az Eximbank, a három Takarékbank (a központi, a kereskedelmi és a jelzálog), tűélesen nem lehet meghatározni az összesített adatokat. Ám azért nincsenek is akkora eltérések, amelyek a fő tendenciákat érdemben torzítanák. Megtartotta fölényes vezető pozícióját a piacon Például azt, hogy a 2018-ban még 33 fős hazai bankmezőny jelentősen aktivizálódott 2018-ban, a 33 ezer milliárd forint fölé jutó összesített mérlegfőösszegük csaknem tíz százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az MNB is azt állapította meg a márciusban publikált 330 pontos versenyképességi programjában, hogy a hazai bankok meglehetősen drágán tevékenykednek. Persze ez a szemrehányás nemcsak a hitelintézeteknek szólt, hanem legalább annyira a kormánynak is, amely a Bankszövetség – és most már az annak éléről az MNB-alelnöki székbe átült Patai Mihály jóvoltából a jegybank – nyomásgyakorlása ellenére nem hajlandó kivezetni, sőt még csökkenteni sem a szektorszinten százmilliárdot bőven meghaladó összterhüket.
Így osztotta fel egymás között 7 nagybank Magyarországot és a szomszédait - Portfolio.hu
2008-ig nem volt gond, minden évben dinamikusan nőtt a vállalati hitelállomány, de a sok veszteség, az ingatlan és a pénzügyi válság romba döntötte a vállalati hiteleket, elsősorban az ingatlanfedezettel nyújtott projekthitelek bedőlése miatt. Jött a hét szűk esztendő, és 2008-tól, 2015-ig a vállalati hitelek állománya a magyar GDP 30 százalékáról, 17 százalékig esett össze. Azóta újra építkezünk, 2019 már a harmadik olyan év lesz, amikor két számjegyű mértékben nő az állomány, ráadásul a növekedés üteme is gyorsul, 2017 és 2018 még csak 10-11 százalékos bővülést hozott, 2019-ben akár 15-16 százalékos is lehet a növekedés, és az év végi állományadat valahol 8000 és 9000 milliárd forint között lehet majd. A vállalati hitelek így nominálisan már elérték a korábbi csúcsszintet, de mivel eközben a GDP sokat nőtt, sajnos a magyar GDP arányában még mindig csak az össztermékünk ötödét jelentik a vállalati hitelek. Sokféle adat Hitelt adni a vállalatoknak a boom idején a legjobb. Ha egy bank kölcsönad egy ingatlan megvételére, akkor örül, ha az ingatlanárak és a bérbeadási díjak felfelé mennek, hiszen akkor minden jól alakul a hitelfelvevőnél, vissza tudja majd fizetni a hitelt.
A bázisadatok A fenti elemzések alapján, ha az összesített mérlegfőösszegeket nézzük, akkor Magyarországon ma így néz ki a piaci részesedések alapján a teljes bankszektorban a sorrend: OTP (22 százalék), K&H (8 százalék), Erste, UniCredit (7-7 százalék), Raiffeisen, MKB, CIB (5-5 százalék), Budapest Bank (3 százalék), A többiek, így az MFB, a Takarék-csoport, a Sberbank, a Gránit, a Magnet és a sok kicsi együttesen valamivel több mint a piac egyharmadát adják. Kisebb eltérések persze lehetnek az adatok között a banki gyorsjelentésekben ennél sokszor nagyobb százalék látható a saját bankra, és valóban vannak olyan összevetési metódusok, hogy amennyiben egy bankhoz a csoport többi tagját is hozzáadjuk (például az OTP-hez az OTP Jelzálogbank és a Merkantil Bank adatait, akkor máris 26-27 százalékos piaci rész jön ki. És a vállalati hitelek A vállalati hiteleknél ez a piaci részesedés arányaiban szinte teljesen pontosan visszaköszön, annyiban van némi módosulás, hogy az OTP és az Erste (ahogy a kisebbek közül a Takarékbank is) inkább lakossági (retail) fókuszú, az MKB, a CIB, a Raiffeisen és az UniCredit pedig inkább vállalati, a K&H amolyan mindenevő, a BB pedig a kkv-knál a legerősebb.
A vállalati hitelek teljesítését, szakszóval bonitását, vagyis annak szorgalmazását, hogy az ügyfelek valóban teljesítsenek, akkor kell menedzselni, amikor jól megy a bankoknak. Amikor pedig rosszul, akkor muszáj. Fizetnek az ügyfelek Mit jelent ez? Amikor a bankoknál most nagyon alacsony, 1, 3, legfeljebb 5 százalékos nem-teljesítő hitelek aránya, nem lehet hátradőlni. Most minden a bankok kezére játszik: nő a GDP, emelkednek az ingatlanárak, vagyis jók a fedezetek, ráadásul éppen a fenti két hatás miatt jobb áron lehet eladni a bedöglött portfóliókat is. Ez azért fontos, mert egy banknak nem lehetnek sokáig rossz hitelek a portfólióiban. Mert az rosszul mutat, a tőkemegfelelési mutatók miatt is menedzselni kell, ha már sok a rossz hitel, az megfogja az új hitelezést. A csúcsról már lefelé visz az út Vagyis, amikor most azt látjuk, hogy fantasztikus a vállalati hitelpiac, alacsony a rossz adósok aránya és szépen nő az állomány, azt is tudjuk, hogy emögött sok munka és üzlet van. A bankok folyamatosan értékesítik a nem-teljesítő állományokat a követeléskezelőknek, és személyesen is tárgyalnak az adósokkal, például átütemezésekről.
Csakhogy még így sem sikerült összességében több profitot termelniük, aminek alapvetően a működési költségeik megugrása az oka. Amit csak részben magyaráznak az azonnali átutalási rendszer – eredetileg idén július 1-jére belőtt, a napokban azonban 2020. március 2-ára elhalasztott – bevezetése miatti informatikai kiadások, valamint a digitalizációs költések. Sokat nyomtak a latba a dolgozók béremelései, miközben a bankok az üzleti növekedésükre sem sajnálták a pénzt. Mindezek eredőjeként viszont kijelenthető, hogy a hazai bankrendszer sem bevétel-, sem tőkearányosan nem működik hatékonyan, ebben az összevetésben Európán belül igencsak hátul áll. S mint az a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteki jelentéséből kiderül, a helyzet az idei év első negyedében nemhogy javult, hanem még romlott is. Ami azért aggasztó, mert 2020-2021-ben már nem lesznek olyan eredményjavító tételek, mint voltak eddig az értékvesztés-visszaírások, így akkor – ahogy bankárkörökben szoktak fogalmazni – eljöhet az igazság órája.