Pearl Harbor Hawaii Egyesült Államok | Pearl Harbor Nemzeti Emléknap – Wikipédia
Nyolc óra tíz perckor egy bomba az Arizona csatahajó lőszerraktárában robbant fel, a hajó ezer tengerésszel a fedélzetén süllyedt el. Nem sokkal később egy torpedó az Oklahoma csatahajót találta telibe, amely négyszáz emberrel merült el percek alatt. Mire a füstfelhők eloszlottak, 2400 amerikai halottat és 1300 sebesültet számoltak össze, minden csatahajót találat ért, kettő el is süllyedt, és elpusztult 300 repülőgép. Az amerikaiak a zűrzavarban öt saját repülőgépüket is lelőtték, a támadók csak 29 repülőgépet, 4 tengeralattjárót és 64 embert vesztettek. Nagumo nem aknázta ki a sikert, nem indította el a támadás harmadik hullámát, így a kikötő infrastruktúrája és üzemanyag-tárolói épen maradtak. Döntése japán szempontból később végzetesnek bizonyult, amiként az is, hogy az amerikai flotta kulcsfontosságú egységei, a repülőgép-hordozók éppen nem horgonyoztak a kikötőben, s sértetlenül vészelték át a végzetes napot. Az amerikaiak azonnal hozzáláttak a megrongálódott hajók kijavításához, de ez hónapokba tellett.
K-hadművelet: Pearl Harbor második támadása
Megt�veszt�s c�lj�b�l Jap�n a hadm�velet el�k�sz�t�se alatt is – gyakorlatilag eg�szen a Pearl Harbor elleni t�mad�sig – t�rgyal� viszonyban maradt Washingtonnal, ugyanakkor az Egyes�lt �llamok sz�mos figyelmeztet� jelet kapott arra n�zve, hogy Toki� egy katonai csap�st k�sz�t el�: a h�rszerz�s november sor�n olyan �zeneteket fejtett meg, melyek h�bor�s sz�nd�kra utaltak, nem is besz�lve arr�l, hogy a had�zenet n�lk�li t�mad�s – l�sd az 1904-05. �vi orosz–jap�n h�bor�t – kifejezetten az �zsiai birodalom "specialit�sa" volt. �llamok olyannyira gyan�tlanul v�rta a december 7-i puszt�t�st, hogy k�s�bb olyan tal�lgat�sok is napvil�got l�ttak, miszerint Pearl Harborn�l Roosevelt eln�k sz�nd�kosan veszni hagyta a flott�t, annak �rdek�ben, hogy a k�zv�lem�nyt a h�bor�ra hangolhassa. B�r ez az elm�let t�bb ponton is ellentmond az �sszer�s�gnek – hiszen a t�mad�s �nmag�ban is elegend� casus belli lehetett volna –, azt meg kell mondanunk, hogy az Oahu sziget�n �llom�soz� amerikaiak sz�nd�kosan sem teremthettek volna kedvez�bb felt�teleket a jap�noknak.
A nemzetközi dátumválasztó vonal sajátossága miatt ma van 79 éve, hogy a Japán Császári Haditengerészet, a Nihon Kaigun a Hawaii-szigeteken fekvő Pearl Harbor amerikai flottatámaszpont elleni támadásával kezdetét vette a Csendes-óceánon is a II. világháború. A támadás ténye, módja eléggé közismert, ezért jelen cikkben inkább a támadás körüli legendákra, illetve kevéssé ismert tényekre összpontosítok. A terjeszkedő gyarmati, vagy mondjuk ki, imperialista politikát Japán közel kétszáz évvel később kezdte, mint nyugati vetélytársai, így nem meglepő, hogy ázsiai érdekszférájának kiépítése során az érdekek hamar összeütköztek. Ez a konfliktus az 1920-as évekre egyértelművé vált, és ahogy a császári Németország, úgy Japán sem kapta meg azt a fajta egyenlő bánásmódot, amit szeretett volna. Ennek legfőbb gátját az Egyesült Államok jelentette, amely folyamatosan bírálta a szigetország terjeszkedését Kínában és egyéb területeken. Japán kilépésével a flottaegyezményekből a harmincas évek közepére már látható volt, hogy a háború elkerülhetetlen, amely tényt mindkét fél a saját politikai kultúrája szerint kezelte.
A második bombázó – amelyik nem követte vezérét a szigetkerülésben – személyzete csak a korábban kapott térképek és a parancsnok rádióüzenetei alapján tudott tájékozódni. Sokáig frusztráltak voltak, hogy semmit sem látnak mindabból, amit a vezérgép jelentett. Végre felcsillant a remény. Fényvillanásokat láttak a partvonal mentén. Megtalálták a világítótornyot, amit referenciapontként emlegetett a másik gép pilótája. Meg is kezdték azt a fordulót, amit percekkel korábban a másik irányból érkező bombázó is megtett. Ám ugyanaz a manőver másik érkezési szögből azt jelentette, hogy a sziget helyett a nyílt óceánt vették célkeresztbe. Annak rendje-módja szerint le is bombázták a vadul fodrozódó hullámokat, máig ismeretlen számú tengeri élőlényt ártalmatlanítva. Mindkét gép épségben hazatért és a személyzetek sikerről számoltak be. Mindaddig örömittas üdvrivalgás járta be a hősöket, akik a világ leghosszabb felderítő és bombázóútjáról tértek vissza, amíg a japán hadvezetés nem olvasta az amerikai lapok cikkeit.
A Hawaii hegyei közé pontosan ilyen megfontolásból telepített óriási készletekről nem is volt tudomásuk. Így a Pearl Harbor-i támadás eredménye nem lett más, mint egy pillanatnyi harcászati előny. Ez megadta Japánnak azt a fél-, egyéves lehetőséget a sikerekre, amelyet Jamamoto tengernagy ígért. Azonban a szigetország sokkal többet vesztett vele, hiszen Roosevelt pontosan idézett szavaival a "a nap, amely szégyenként marad fent" (the day that will live in infamy) kizárta egy kompromisszumos béke lehetőségét. Napjainkban a támadás során felrobbant és elsüllyedt Arizona csatahajó törzse fölé épített emlékmű és az abból szivárgó "fekete könnyek" emlékeztetnek a vasárnap délelőtti támadásban elhunyt körülbelül 2500 katonára és civilre. Keretbe foglalva a csendes-óceáni háború kezdetét és befejezését, a szolgálatból kivont Missouri csatahajó, amelynek fedélzetén írták alá Japán kapitulációját, az Arizona roncsa mellett horgonyoz múzeumhajóként. A történet végső csattanója, hogy a XX. századi Japánhoz megdöbbentően hasonló körülmények között felemelkedő újabb ázsiai hatalom hozta el a megbékélést a korábbi ellenségek között, így Barack Obama amerikai elnök és Abe Sinzó japán miniszterelnök a támadás 75. évfordulóján együtt emlékeztek meg az Arizona-emlékmű mellett.
- Pearl Harbor, a becstelen támadás | Euronews
- K-hadművelet: Pearl Harbor második támadása
- Végzetes hibát követtek el a japánok a Pearl Harbor elleni támadás során » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Pearl Harbor nemzeti emléknap – Wikipédia
- Pearl harbor hawaii egyesült államok volcano
- Macok bisztró és borbár eger dózsa györgy tér 4 3300
Pictures
Első útjuk a Marshall-szigetek felé vezetett, ahol már kétszázötven kilogrammnyi robbanószer várt rájuk. A bombateret megtöltve innen a több mint 3 ezer kilométerre lévő zátonyszigetre repültek, Hawaii észak-nyugati csücskébe. A titkos üzemanyag-lerakatnál pótolták a hiányzó repülőbenzint és egyenesen Pearl Harbor felé vették az irányt. Ekkor kezdődött a hadtörténészek által csak komikus hibák sorozatának nevezett folyamat, mindkét oldalon. A japán gépek már a levegőben voltak, amikor kiderült, hogy a bombákkal és üzemanyaggal előreküldött tengeralattjárók közül kettőről semmi hír. Az egyikről később kiderült, hogy az amerikai haditengerészet süllyesztette el, a másikról azonban a mai napig semmit sem tudni. Ahogy december 7-e előtt, úgy az amerikaiaknak ezúttal is sikerült feltörniük a titkosított japán rádiókommunikációt, ami eredményként a teljes bevetés lelepleződött. Csakhogy pontosan úgy, mint az első alkalommal, most sem hitt senki a kódfejtőknek. Egyetlen egy hajót sem rendeltek ki a titkos üzemanyag-lerakathoz, pedig a rádiósok pontosan ismert koordinátákat lobogtattak.
A helyzet kiélezésében és Japán mindenáron történő sarokba szorításában azonban jelentős és azóta sem elismert szerepet játszott az amerikai vezetés, melyet például az 1995-ben nyilvánosságra hozott McCollum-feljegyzés is igazol. A haditengerészeti elemző azokat a lépéseket sorolta fel, amelyekkel Japán a nyersanyagok behozatalától erősen függő gazdasága az összeomlásáig szorongatható. Az 1940. októberi feljegyzés pontjai egy kivételével mind megvalósultak, ideértve az amerikai csendes-óceáni flotta előretolt bázison történő állomásoztatását. Ezt sokszor figyelmen kívül hagyják a Pearl Harborról szóló írásokban, pedig az amerikai lépések súlyos, ráadásul nyílt katonai fenyegetést jelentettek a szigetország számára. Egy óriási, mindent eldöntő tengeri csatára készülő japán haditengerészeti vezetés ugyanis azzal számolt, hogy háború esetén lesz ideje felkészülni, és a Fülöp-szigeteki erőik felmentésére igyekvő amerikai flottával valahol félúton, a szárazföldtől távol fog összecsapni. Azonban a Hawaii-szigetek előretolt bázisán, haditengerészeti szempontól a határon állomásozó flotta azzal fenyegetett, hogy felborítja ezt a stratégiát, így közvetlen fenyegetést jelentett.
75 évvel később együtt lobog az amerikai és a japán zászló Pearl Harborban Fotó: Kent Nishimura / Getty Images Hungary
Az Egyesült Államokat módfelett aggasztotta az erőegyensúly felborulása a térségben, ezért 1941 elején elrettentő célzattal Hawaiira helyezte át a csendes-óceáni flotta fő bázisát, majd a japán ipar és haditengerészet működését alapjában fenyegető olajembargót léptetett életbe. A diplomáciai tárgyalások kilátástalan huzakodásba torkollása miatt Tokió választási lehetősége a megegyezésre vagy támadásra egyszerűsödött, s december elején az utóbbi mellett döntött. Az amerikaiak számoltak is ezzel, de hírszerzőik úgy gondolták, hogy a japán szigetekhez közelebbi európai gyarmatok (Szingapúr, Indonézia vagy Indokína) vannak veszélyben, és nem a csaknem hatezer kilométerre fekvő Hawaii. A viszonylag védtelen Pearl Harborban összevont amerikai hadihajók és repülőgépek azonban túlságosan csábító célpontnak számítottak a japán stratégák szemében. Tokióban azzal számoltak, hogy az amerikai flotta kiiktatásával időt nyerhetnek pozícióik megerősítésére, s egyben súlyosan gyengíthetik az amerikai morált.
Miután az Egyesült Államok belépett a háborúba, a hitleri Németország is hadat üzent Amerikának. Az 1942 augusztusa és 1943 februárja között zajlott Guadalcanali csatában a Csendes-óceáni hadszíntéren, amely Amerika és szövetségesei, valamint Japán között zajlott, mintegy 38 ezer katona vesztette életét. A Japán és Amerika közötti háború utolsó felvonásai a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák voltak 1945. augusztus 6-án és 9-én. A támadásokban több tízezer civil halt meg. A Pearl Harbor-i támadás 75. évfordulóján több amerikai államban tartottak megemlékezéseket háborús veteránok, hogy tisztelegjenek a rajtaütésben és a második világháborúban elhunytak emléke előtt. Az arizonai szenátor, John McCain, aki maga is a Haditengerészeti Akadémiára járt, így emlékezett meg: – Sok amerikai család élete megváltozott aznap. Amerika is örökre megváltozott. Annak a szörnyű napnak a történései felélesztették az erőt és a bátorságot az amerikai emberekben a második világháborúhoz. A USS Arizona emlékhajó 1962 óta horgonyoz Pearl Harborban, Honolulunál.